Ma 2018. szeptember 19., szerda, Vilhelmina napja van. Holnap Friderika napja lesz.

Szent József, a leghallgatagabb szent

2012. 1. szám XVII évfolyam
A szent írók, az evangélisták nem jegyezték fel egyetlen szavát sem, s a szentírástudomány is alig szól róla. Szent József hallgat. Türelmesen vár, hogy felfedezzük élete mély titkát. Bár királyi vér csörgedezett benne, merthogy Dávid király családjából származott, szegénysége miatt törzsének gazdagabb családjai között eléggé megvetett volt. Mégis övé lett az a kiváltság, hogy ha nem is vér szerinti apja, de elődje és nevelője legyen a Megváltónak.

Az Ábrahámmal kezdődő és Krisztusig vezető láncnak sok szeme volt: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Babilonba való elhurcolásig tizennégy nemzedék, és a Babilonba való elhurcolástól Krisztusig is tizennégy nemzedék – olvassuk Máté evangéliumában. József lett az utolsó, ám a legnagyobb láncszem, Dávid legnemesebb sarja, az igaz férfiú, aki magában hordozta az Ószövetség teljes örökségét. Jézus viszont már nem láncszem – Ő maga az örökség.

Máté és Lukács evangélisták igyekeznek kimutatni, hogy a Szűzanyja szintén Dávid családjából származott. Ez azt jelenti, hogy József és Mária távoli unokatestvérek voltak. Hazájukban, Názáretben jól emlékeztek Dávidra, s vele arra a meg nem hiúsuló ígéretre, hogy a Messiás biztosan el fog jönni, éspedig Dávid egyenes leszármazottjaként. A két gyermekségtörténet József felmenőiről eltérő értesüléseket hoz: Máténál Jákob, Lukácsnál Héli József közvetlen elődje. Valószínűleg Héli volt József vér szerinti apja; a gyermektelen Jákobnak pedig, hogy családja tovább származhassék, fiává kellett fogadnia valakit, s ez éppen a dávidi családból származó József volt. A zsidó hagyomány szerint az örökbe fogadott fiú az öröklésben semmiben sem különbözött a vér szerinti gyermektől.

Jézus azonban nem örökbe fogadott, ahogy ez József életében történt. József és Jézus kapcsolata egyedülálló, rendkívüli. Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. Mégsem József fogadta gyermekévé Jézust, hanem Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant. Abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. Az angyal álomban világosítja föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát, mint hitvesét.” Jóllehet biztos, hogy vis.- sza akart vonulni a kapcsolatból – írja Szent Józsefről II. János Pál pápa –, nehogy akadályozza Istennek ama tervét, amely Máriában már megkezdte teljesedését. Az angyal kifejezett utasítására mégis együtt maradt vele, tiszteletben tartva azt, hogy Mária kizárólag Istennek engedte át magát… József tette „a hit legtisztább engedelmessége”.

Atyasága pedig konkrétan abban fejeződik ki, hogy életét szolgálattá, áldozattá tette. Már az Egyiptomba való menekülés és az ott töltött 2-3 év során József oltalmazza, gondját viseli Máriának és a Gyermek Jézusnak. Annak a tömjénnek, mirhának és aranynak az értéke, amit a három napkeleti bölcstől kaptak, nem lehetett igen nagy, hamarosan elköltötték szállásra, élelemre. Józsefnek csakhamar munkát kellett keresnie, keményen dolgoznia és reménykednie a jobb időkben.

A munka lett a názáreti család életében a szeretet mindennapos kifejezője. Az evangéliumban nagy becsületnek örvend az emberi munka – hangsúlyozza a Szentatya is –, különösen, ha azt kézzel végezték. Bár mindent, ami József alakjával kapcsolatos, csend borít, s ez kiterjed a názáreti házban végzett ácsmunkára is, az mégis ékesszóló. Jézus, akit „az ács fiának” tartottak, nevelőatyjától megtanulta az ácsmesterséget. Ezzel József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt dolgozott, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához. József személyes útja, hitbeli zarándoklása előbb ér véget, mint Máriáé.

Józsefnek nem adatott meg, hogy lássa, amint a tömeg körülveszi fiát. Semmit sem látott csodáiból. Szép élete mégis a legszentebb módon ért véget, Jézus karjaiban. Élete rejtve maradt az emberek előtt, de nem Isten előtt. Élete mindmáig példakép minden munkás és családjáért élő férfi számára.

IX. Piusz pápa 1870. decemberében az egyház védőszentjévé deklarálta, XXIII. János pápa pedig elrendelte, hogy a római misekánonban Szent József neve Máriáé mellé kerüljön, megelőzve az apostolok, a pápák és vértanúk neveit. Ő a jegyesek és a családok pártfogója, a munkások védőszentje. Főünnepét március 19-én ünnepeljük, és odaadó munkás életére május 1-jén emlékezünk.

Mily kedves lehetett Szent József számára a munka: hiszen Jézus jelenlétében és Jézusért dolgozott! Szent példáját kövessük mi is, dolgozzunk Jézussal és Jézusért, s a nap terhe számunkra is könnyű és kedves lesz.
Összeállította: Riskó Mariann

Szent József, a leghallgatagabb szent Szent József, légy házunk ura, kis családunk pártfogója. Egyetértés, hű szeretet egyesítse szíveinket. Az ég felé mutass utat, gyámolítsd az ellankadtat. Küzdelmekben légy segélyünk, erényekben példaképünk. Átadjuk a ház kulcsait, oltalmazd és védd lakóit. Zárd ki mindazt, ami káros, ami üdvünkre hátrányos. Engedd be az Isten-áldást, minden jóban gyarapodást. Ajánlj minket Jézusodnak, szeplőtelen Szűz Arádnak, hogy családunk kisded háza Názáretnek legyen mása. Amen.
 
Keresés
Archívum
Statisztika
Eddigi látogatók száma: : 1850222
Új Hajtás - római katolikus havilap
Jelenleg a honlapon
Oldalainkat 36 vendég böngészi