Ma 2018. június 23., szombat, Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.

„Az ima a legfontosabb” - Interjú Varga Lászlóval, a Kaposvári Egyházmegye püspökével

2018. 3. szám XXIII évfolyam

VargaLaszlo 1– Püspök atya, milyen alkalomból érkezett Kárpátaljára?

– Még plébános voltam, amikor Hajas Ámosz ferences atya meghívott Nagyszőlősre és Nevetlenfaluba. Megígértem, hogy eljövök egy megbeszélt időpontban. Közben püspök lettem. Valamelyest átszerveződött a történet: korábbi időpontban jöttem, mint ahogyan előtte megbeszéltük, továbbá Nagyszőlős helyett Beregszászba érkeztem a most megalakult egyházmegyei pasztorális tanács indító lelkigyakorlatára, és majd ezután folytatom Nevetlenfaluban.

– Milyen üzenettel érkezett így nagyböjt közepén?

– Leginkább a csend, a szentségimádás, a közösségek, az evangelizáció és a misszió fontosságát hangsúlyozom. Ezt próbáltam megfogalmazni a rendelkezésemre álló négy időpontban, amikor szót kaptam.

– Ezek lennének a hitéletünk alappillérei: a közösség, a szentségimádás, a misszió és az evangelizáció?

– Mindenképpen az ima a legfontosabb, de az alappillérek talán a liturgia, az ima, a közösség, a diakónia (a szolgálat) és a vértanúság. Minden egyházközösségnek ezekből kell merítenie. Itt, Beregszászban leginkább az imádságról, a szentségimádásról beszéltem, de mindegyikben erősödni és növekedni kell. Mindegyik kihat a többire. Mindegyik pillérre szükség van, egyik kiegészíti a másikat és egymásra vannak utalva. Ha valóban Istennel való személyes találkozás az imánk, akkor az el fog vinni bennünket a szolgálathoz. De mivel egyedül nem lehet tanúságot tenni arról, hogy Isten a Szeretet, kell hozzá egy testvéri közösség, mert csak együtt mutathatjuk meg Isten Országának hatalmát. És közben nemcsak a közösségen belül kell, hogy megjelenjen ez a szeretet, hanem a közösségen kívül is. Ez a martirium, a vértanúság. Ez azonban többet is jelent: egyfajta szellemi harcot. Szent Pál is nagyon komolyan veszi: a Zsidókhoz írt levélben figyelmeztet minket, hogy vérünk ontásáig ellen kell állnunk a gonosznak.

Ehhez a területhez tartozik számomra a vendégszeretet is, mert az első keresztények nem csak a hozzájuk tartozó személyeket látták vendégül, hanem másokat is, mert bennük Krisztust látták vendégül. Ugyanez érvényes az ellenségszeretetre is, hiszen ebben is követni akarták a Mestert.

– Világi munkatársaknak tart lelkigyakorlatot. Miben segíthetik a papjukat?

– Egyre nagyobb teret kell adnunk a munkatársaknak, de mindenekelőtt egy befogadó közegre, közösségre van szükség. A szolgálatukban talán a legfontosabb a közösség életben tartása, valamint az igeliturgiák végzése. A mi egyházmegyénkben ezt akolitusok képzésével próbáljuk megoldani. Ők megtanulják, hogyan kell végezni egy pap nélküli igeliturgiát, és hogyan kell közösséget szervezni.

– Hogyan lehet meghívni az embereket közösségbe, többek között imaközösségbe?

– Csak az tud evangelizálni, aki maga is megengedte, hogy az evangélium átjárja az életét és a szívét. Nem egyszerűen csak imáról van szó, hanem az ige átimádkozásáról. Csak úgy lehet másokat lángra lobbantani, ha a kezdeményező személy maga is ég.

– Van-e különbség a kárpátaljai és a magyarországi hívek, egyházközségek között?

– Keveset voltam és vagyok itt ahhoz, hogy jól lássam a különbségeket. Más a történelmi és a vallási helyzet. A katolikusok mellett más felekezetek is vannak nagy hívőszámmal. Az ökumené a II. Vatikáni Zsinat óta minden pápának a tanítása, és mindent megtesznek, hogy a keresztények egysége megvalósuljon. Az idők jeleire csak együtt válaszolhatunk. Ma is nagy üldözést szenvednek a keresztények világszerte. Erre csak együtt adhatunk választ.

– Mik a tervei püspökként a jövőre nézve?

– Két nagy terület van, ahol mindenképpen szeretnék továbblépni: az egyik a szegények szolgálata, a másik pedig az evangelizáció: képezni kellene erre mindenkit, aki nyitott rá.

Bundáné Fehér Rita

– Mi a különbség a között a csend között, amikor otthon vagy bárhol másutt elcsendesedsz (hiszen imádkozni mindenütt lehet), és aközött, amikor az Eucharisztia jelenlétében imádkozol? Hiszen Isten mindenütt jelen van.

– Isten mindenütt jelen van, ahogyan a víz is mindenütt jelen van a föld felszíne alatt, de csak a kutaknál és a forrásoknál lehet inni belőle. Meg kell találni azt, ahol ez a jelenlét tisztán a felszínre tör. Ez olyan különbség, mint ahogy más gondolni valakire és más az érzékszerveimmel is megtapasztalni őt. Egészen más, amikor a fényképét nézegetem, és amikor személyesen találkozom vele. Annyira valóságosan találkozom ott Istennel, mint bármelyik emberrel, hiszen Ő maga mondta: „Ez az én testem."

forrás: A csend barátja – Heidl György beszélget Varga László plébánossal, 2006

 
Keresés
Archívum
Statisztika
Eddigi látogatók száma: : 1537953
Új Hajtás - római katolikus havilap
Jelenleg a honlapon
Oldalainkat 276 vendég böngészi