Tanítás a karácsonyról

Talán minden ember legkedvesebb ünnepe a Karácsony: a hatalmas Isten egészen közelinek, egészen embernek, sőt gyermeknek mutatkozik, - így "ajánlja föl nekünk szeretetét..." (Róm 5,8). A Karácsonyt sok kedves szokással vették körül a századok. Ami igazán helyes és szép szokás volt, azt ne engedjük elpusztulni. Ugyanakkor őrizzük meg az ünnep vallásos, keresztény tartalmát, s ne hagyjuk, hogy édeskés polgári-pogány ünneppé váljék.

MI a Karácsony tartalma?

JÉZUS HÁRMAS SZÜLETÉSE

Örök születés:
A Szentháromságban minden idők előtt született a második isteni Személy, az isteni Ige az Atyától, anya nélkül. "Kezdetben volt az Ige.." Erre utal a zsoltár: "Az Úr mondá nékem: én Fiam vagy Te!"

Földi születés:
Isten elküldte egyszülött Fiát az emberiség megváltására. Időben született szűz anyától, atya nélkül. "Az Ige testté Ion és miköztünk la-kozék." Erre utal a jövendölés: "Gyermek született nékünk, és Fiú adatott nékünk!"

Kegyelmi születés:
Jézus születése nem egy rég elmúlt történeti tény, melyhez semmi közünk. Ő a liturgiában minden évben megújítja születését, újból és újból megszületik hívei szívében, hogy amint ő az Atya egyszülött Fia, úgy mi is elnyerjük a fogadott fiúságot. "Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak..., akik Istenből születtek."

MI JELLEMZI A KARÁCSONYI LELKÜLETET?

A megtestesülés hittitkába merült tekintettel szemléljük Isten ajándékát - belőle megilletődött tisztelet és ünneplő örvendezés fakad.

Felismerjük saját istengyermekségünk méltóságát - ez örömmel, de egyúttal felelősségérzettel tölt el, hiszen a nemesség kötelez.

Felismerjük a keresztény testvériség értékét, hiszen ugyanabban az istengyermekségben részesültünk mindnyájan.

Melyek a karácsonyi ünneplés sajátos gyakorlatai?

Merüljünk bele teljesebben a liturgia gazdagságába. Karácsonykor az Egyház három különböző szövegű misét engedélyez (éjféli, hajnali, ünnepi). Hív a karácsony nyolcada alatt tartott misékre, a templomi, közösségi vagy egyéni zsolozsmázásra. Nem illik, hogy egyetlen misével elintézzük az ünnepet, s utána csak eszem-iszomba merüljünk.

"Aki szeret, az énekel". Énekeljük ebben az időben többet az Úr énekeit. Sőt becsüljük a társas világi éneklésre való bőségesebb alkalmat is: ezek kedves öröme is az Úr ajándéka, s átjárhatja a karácsonyi derű.

A társas élet krisztusi szellemű gyakorlata is a karácsonyi napokra tartozik. Ápoljuk a nemes barátságokat, emberi kapcsolatokat (beszélgetések, a magányosok és betegek látogatása, levelezés).


I. Karácsonyi szentmise

Énekei az örök Igét szemlélik, aki "a hajnalcsillag előtt született", az öröklét számunkra rejtett éjszakájában, de aki fényességünk lett a betlehemi éjszakában. Ezt a misét énekeljük Karácsony éjjelén (éjféli mise), de az egész ünnepi időben a következő misével váltogatva énekelhető.

II. Karácsonyi szentmise

Karácsony napjának hajnalán van az ún. "pásztorok miséje". Amint a pásztorok is azonnal elindultak az angyalok híradása után, hogy hódoljanak az újszülött Megváltó előtt, úgy az e szentmisén résztvevők is még sötétben indulnak útnak köszöntésére, alighogy elmúlt a szent éjszaka.

III. Karácsonyi szentmise

Az ünnepi nagymise, régi nevén "aranyas mise" az éjfél titok-teljes liturgiája után magasztos dísszel és hangos vigadozással ünnepli az isteni Fény teljes ragyogását. "Tudja meg az én népem ezen a napon, hogy én, aki az ősidőktől fogva szóltam, íme, jelen vagyok." (Iz. 5.) A Gyermekben most már az Üdvözítőt szemléljük, aki beteljesítette a nemzetek ősi vágyát, s megkezdi történelmi küldetését, mely egykor majd a mindeneket összegyűjtő mennyei Királyságában válik teljessé. A mise szentleckéjében Szent Pál az ószövetségi Szentírásból bizonyítja Jézus Krisztus mindent felülmúló elsőségét és istenségét, az evangéliumban pedig Szent János tanítja, hogy az Ige, aki kezdetben Istennél volt, s maga is Isten volt, ő lett testté, hogy közöttünk lakozzék.

Karácsony nyolcada

Az Egyház legnagyobb ünnepeit nyolc napon át ("oktávával") ünnepli, hogy azok gazdag és kimeríthetetlen tartalmában jobban elmélyedhessünk. A Karácsony nyolcadának különlegessége, hogy néhány kiváltságos szentnek ünnepe e hétre esik. Mindnyájan közel állnak a kis Jézushoz, mintegy a megszületett Király ékes kíséretét adják. Nem homályo-sítják el, sőt inkább díszesebbé teszik a Születés ünnepét; mintha csak így vallanának Krisztusnak: "Tiéd az elsőség a te hatalmadnak napján a szentek fényességében..." Karácsony nyolcada január 1-jén zárul, de még a rákövetkező napokat is a karácsony liturgiája, énekei, imádságai teszik örvendetessé.

Összeállította:
Lengyel Donát OFM

I. Ung-vidéki ifjúsági találkozó

Mikor a csillagot megláták, örvendeni kezdtek (Mt 2,10)

Dorgay Angelika

Ajándékul néhány budapesti karácsonyfa alá

Ha a hálát és a köszönetet - amit sokszor nehéz megfogalmazni - be lehetne csomagolni, mi most piros masnis dobozokban küldenénk azt vagy két tucat budapesti karácsonyfa alá. Az egyre hidegebbre forduló időben az ünnepek közeledtével melengeti a szívünket az a sok szeretet, melyet még nyár végén hoztunk magunkkal a fővárosból.

Történt pedig, hogy az Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánia egyházközsége 16 kárpátaljai gyereket hívott meg államalapító királyunk ünnepén megült templombúcsújára.

Nekünk, ráti, téglási és szürtei hittanosoknak lehetett részünk abban az örömben, hogy a vakáció betetőzéseként öt felejthetetlen napot töltöttünk Budapesten. A Pályi László atya által nagy szeretettel támogatott Boldog Gizella kari-tászcsoport és a minket otthonukba befogadó katolikus családok mindent megtettek annak érdekében, hogy kis csapatunk jól érezze magát a fővárosban, tartalmas, gazdag programot biztosítva számunkra. Ott szerzett élményeinket, az ott megismert kedves embereket hálatelt szívvel emlegetjük.

Vendéglátóink áldozatos szeretetét, irántunk tanúsított kedvességét köszönjük meg ezzel a pár sorral abban a reményben, hogy Jézus Krisztus születésének ünnepén az Egyház örömébe bekapcsolódva, határokon átívelő szeretettel, lélekben együtt énekeljük a Mennyből az angyalt.

Kegyelemteljes, áldott, békés karácsonyt kíván az újpesti Szent István egyházközség valamennyi tagja számára:

Timi, Betti, Ibolya, Regina, Bianka, Denisza, Ervin,
Péter, Karina, Máté, Zsófia, Julcsi, Márton, Kriszti,
Klaudia, Adri, Bakos Valéria és Dorgay Nagy Angelika

II. Nemzetközi Ökológiai Konferencia Ungváron

Az idén immár másodszor rendeztek ökológiai konferenciát Ungváron, amelynek fő célkitűzése: az egyházi vezetők környezetvédelmi tevékenységének egyesítése, karöltve mindazokkal, akik számára fontos a természetés környezetvédelem. Az első konferenciát idén júniusban szervezték, ami a független Ukrajna fennállása óta az első ilyen jellegű nemzetközi rendezvény volt, témája: "Az Egyház és a környezet: európai tapasztalatok és az ukrán perspektíva." Ennek a négynapos rendezvénynek akkor az ungvári görög katolikus szeminárium adott otthont. A rendezvényen részt vettek keleti ortodox, református, zsidó, görög- és római katolikus egyházi vezetők is. Közös ökumenikus imájukban aggodalmukat fejezték ki a környezet jelenlegi állapota miatt. A meghívott külföldi vendégek részletesen megvilágították a mai környezetvédelem nehézségeit és problémáit. A nyári konferencia azzal az egyhangú döntéssel zárult, hogy a különböző egyházak vezetői hasonló összejöveteleken civil környezetvédő szervezetekkel, ökológiai szakemberekkel és netalán még a kormány képviselőivel is egyeztetve újabb, reális és megvalósítható stratégiákat dolgoz majd ki a környezet védelmének érdekében.

Jan Zyszka előadás közben

Az elhatározás nem volt hiábavaló, hisz december 7-9. között újabb nemzetközi ökológiai konferenciára került sor, immár az ungvári római katolikus kateketikai központban. A tudományos-gyakorlati jellegű konferencia témája ezúttal: "Felelősség a teremtett világért és annak fejlődéséért Közép- és Nyugat-Európában: Lengyelország és Ukrajna tapasztalatai" volt. Ahogyan előző alkalommal, úgy most is jelen voltak a kárpátaljai egyházak vezetői. A résztvevőket levélben köszöntötte az ukrán püspöki kar elnöke, Marian Jaworski bíboros. A szervezők között voltak Lengyelország és Ukrajna "ökológiai" civil és egyházi szervezeteinek képviselői. Amint az első nyári, úgy a mostani konferencia fő szervezője és kulcsembere az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, Alexander Bokotej volt, munkáját pedig fiatal ambiciózus egyetemisták és aspiránsok segítették. Az esemény jeles külföldi vendége a lengyel környezetvédelmi miniszter, Jan Zyszka nemcsak hivatalos jelenlétével emelte a konferencia színvonalát, de előadást is tartott a jelenlévőknek.

Az ukrán kormány részéről, enyhén szólva, gyér volt az érdeklődés a konferencia iránt. A többszöri meghívás ellenére egyetlen kárpátaljai vezető személyiség sem tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt, ezzel mutatva meg, milyen a hozzáállása hazája környezeti problémáihoz, amelyek egyáltalán nem jelentéktelenek, sőt egyre fenyegetőbbek. Az ukrajnai előadók - nem első alkalommal - beszámoltak azokról az egyre félelmetesebb folyamatokról, amelyek az ország területén mennek végbe. Többek között elrettentő volt hallani, hogy a függetlenség évei alatt a Kárpátok erdőinek mintegy ötödrészét irtották ki. Az irtások helyén nem telepítettek újabb facsemetéket, így a hegyoldalakról az olvadó hó és víz lemosta a földréteget, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az erdők újratelepítése ezeken a helyeken már szinte lehetetlen. Mindezek ellenére a konferencia hangulata nem volt elkeseredett, a résztvevők tudták, hogy a pesszimizmus nem hoz gyümölcsöt, sőt a kereszténységtől is távol áll. Így inkább az a törekvés körvonalazódott az előadások és a beszélgetések során, miszerint olyan megoldásokat kell találni, amelyek megállítják, sőt pozitív irányba terelik a környezet- és természetpusztító folyamatokat. Egyébként az ember részéről történő környezetpusztítás ilyen formáját a konferencia egyik vendége, a vallásfilozófus Oleg Hirnik atya "technofasizmus"-nak nevezte, és példákkal is szemléltette a jelenséget.

Vaszil Komendár, az Ungvári Nemzeti Egyetem növénytani tanszékének professzora elmondta, hogy évek óta terjeszti röplapjait a Nagyszőlősi járás több vallási felekezetének hívei körében, amelyeken a Fekete-hegy felbecsülhetetlen, eltűnőben lévő növényei vannak lerajzolva. De hozzátette, hogy sajnos messze nem minden hívő hallgat a felhívásra, miszerint a természetben gyönyörködni kell és nem pusztítani. Sőt, némelyik lelkipásztor ökológiai tudatát és hozzáállását is lehetne csiszolni. A professzor által elmesélt meghökkentő eset szerint ugyanis az Ilosvai járás egyik településének papjai a templom udvarán álló háromszáz éves hársfákat akarták kivágatni. Ezt a tettüket csak a helyi természetvédelmi civilszervezet tagjai és az állami környezetvédelmi hatósági szervek akadályozták meg.

A konferencia ismét azzal az elhatározással zárult, hogy - immár a kialakuló hagyományt folytatva - jövőre tavasszal kerül megrendezésre hasonló esemény, amely ezúttal a Felső-Tisza-vidéki terület ökológiai problémáinak lesz szentelve magyar és szlovák ökoaktivisták és természetvédelmi civilszervezetek bevonásával, akik majd saját tapasztalataikról is beszámolnak.

Bunda Szabolcs

A Jézus Szíve Család tagjainak egyházmegyei találkozója

2007. december 1-jén rendezték meg a Jézus Szíve Családok első kárpátaljai találkozóját. Mintegy 200 résztvevő érkezett a Munkács melletti Schönbornba, hogy együtt imádkozva, énekelve és beszélgetve erősítsék meg egymást Jézus Szíve tiszteletében és szeretetében. A találkozó szervezője Babály András munkácsi plébános, a meghívott vendég és előadó pedig Miklós Dezső atya, a magyarországi Jézus Szíve Család vezetője volt. A szentmisét Majnek Antal püspök atyával együtt mutatták be, aki szintén részt vett a találkozón.

Az alábbiakban a találkozó egyik résztvevőjének beszámolóját olvashatjuk.

Mi, a beregszászi Jézus Szíve Családjának tagjai két kisbusszal korán indultunk. A határ mindenütt gyönyörű hófehér volt. Nagyon vártuk a találkozót. Az úton imádkoztunk, énekeltünk. Figyeltük az utat - hol is tűnik fel a Munkácsi járásban Schönborn települése, hiszen tagjaink még nem jártak ebben a kedves, rendezett faluban.

Megérkeztünk, a plébánián Babály András atya fogadott minket kedvesen. A segítők meleg teával, kávéval, süteménnyel kínáltak. András atya volt a találkozó házigazdája. Megkaptuk a kitűzőinket, így könnyebb volt barátainkkal ismerkedni.

Már ott volt Magyarországról dr. Miklós Dezső atya, aki elmondta, hogy Magyarországon a Jézus Szíve Családnak 30 ezer tagja van. Nagyon jó volt vele együtt imádkozni, énekelni. Dezső atya meleg szavakkal üdvözölte a megérkező Majnek Antal püspök atyát: szívünk szerinti főpász-torunk van Antal atya személyében.

Dezső atya hozzánk intézett szavaiban kiemelte: nem ő, hanem maga Jézus köszönt minket, hogy eljöttünk együtt érezni az ő megsebzett szívével. Jézus ránk néz; Szíve sugarai megérintik szívünket. Ne a szemünkkel lássuk, hanem a szívünkkel. Jézus szívének lángja nem ismer haragot, bosszút, csak egyet akar: befogadni engem. Szeret minden embert, azokat is, akik gyalázzák, gyűlölik. Jézus Júdást sem így fogadta, amikor elárulta őt: "te áruló, te pénzbeszedő, te hűtlen", hanem így: "barátom." "Mi érezzük, Jézusunk, Te rajtunk tartod a szemed, szelíden kísérsz, jössz utánunk." Annyian, annyiszor elfordulnak Jézustól, szinte kizárják magukból. Jézus nem ismer alkut, Ő teljesen magáénak akar minket, teljesen be akar tölteni minket Önmagával. Vár, hogy elfogadjuk, visszahúz Önmagához.

Dezső atya elmondott egy megtörtént esetet: egy kis faluban az édesanya finomabbnál finomabb falatokat készített, s értesítette Budapesten élő fiát, mikor érkezik a Nyugati pályaudvarra. A fia azonban nem volt ott. Egy ideig várt, majd taxiba ült két nagy csomagjával. A panelház emeleti ajtaján becsöngetett. Hallotta fia lépteit. Szíve repesett, hogy mindjárt kinyílik az ajtó. Kinyílt. A fia össze-ráncolta homlokát és mérgesen felkiáltott: maga nem az anyám! - és becsapta az ajtót. Az édesanya otthagyta a két nagy csomagot az ajtó előtt, levánszorgott a lépcsőn a villamosmegállóba, ott összeesett és meghalt. A szeretet, ha egyoldalú -végtelen fájdalom. Jézusnak is gyakran okozunk fájdalmat azzal, hogy nem viszonozzuk szeretetét.

A találkozó agapéval végződött. A szervezőknek szívből köszönjük a jól megszervezett találkozót. Az Úristen tartsa meg őket szeretetben, erőben, egészségben még sok éven át. Mi azzal a gondolattal indultunk haza, hogy vigyázunk arra, hogy ajkunkat soha ne hagyja el szitok, rossz szó, hanem járja át szívünket a Szentlélek. Ne legyen káröröm, bosszú a szívünkben, hanem az együtt érző részvét foglalja el szíveinket.

Borbély Ibolya
a Jézus Szíve Családjának tagja,
Beregszász

Új tető a nagybocskói templomon

December 8-án került sor a nagybocskói Szent Imre templom új tetejének megáldására. Az ünnepi szentmisét együtt mutatta be Majnek Antal püspök és Butsy Lajos aknaszlatinai plébános, a nagybocskói hívek lelkipásztora.

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén a püspök atya arról beszélt: Mária bűntelensége az isteni kegyelem csodája volt, de ő maga is tett érte. Olyan mélyen rejtőzik bennünk a bűn, hogy csak Isten kegyelme tudja azt megsemmisíteni. Ez történt Mária fogantatásakor.

Keresztelésünkkor Krisztus halálába ereszkedünk bele, hogy feltámadhassunk a szépnek, a jónak, a szeretetnek: Istennek. Ezt kell megélnünk egész életünkben. Minden nap meg kell halnunk a bűnnek, hogy minden nap fel is támadjunk Istennek. Sokszor megkörnyékez bennünket a kísértés, és sokszor a halál fájdalmát szenvedjük el, amikor ellenállunk neki. A gonosz viszont sokszor azt súgja: engedjünk a kísértésnek, és akkor nem fog tovább kínozni. De Jézus, aki megért minket, mert ő is "mindenben kísértést szenvedett" (Zsid 4,15), bebizonyította, hogy lehet hűségesnek maradni. Mária is ezt tette, aki nemcsak világba lépésekor volt tiszta és szeplőtelen, hanem az maradt egész életében. Állandó kereszthordozással és ön-megtagadással maradhatunk Isten előtt kedvesek és tiszták életünk végéig.

A szentmise végén Butsy Lajos plébános megköszönte a hívek segítségét, nem csak az anyagit, hanem főként azt, amit jelenlétükkel, saját munkájukkal nyújtottak. Külön megemlítette, milyen megnyugvást adott neki az, hogy rábízhatta híveire a munkálatok lebonyolítását, s ő végezhette papi feladatait. Köszönetet mondott a püspök atyának a gyors anyagi segítségért, valamint azoknak is, akik Magyarországról támogatták a tetőcserét - értük külön könyörgés hangzott el a szentmisében.

Ezután a püspök atya megáldotta az új tetőt, majd ünnepélyes áldását adta a hívekre.

Pápai Zsuzsanna

Hétvégi játszóház Beregszászban

December 8-án a több tucat gyerek gyűlt össze a beregszászi plébánián, hogy egy rendhagyó, hasznos és tartalmas hétvégét töltsenek együtt - hétvégi játszóházban vettek részt. A program változatos volt és sokrétű, hisz a részt vevő gyerekek kora másfél évestől tizenkét évesig terjedt.

A rendezvény reggel 8 órakor vette kezdetét egy közös reggeli imádsággal és tájékoztatóval, amit az adventi szokások felelevenítése követett. Ezután közös ismerkedési játékban vettek részt kicsik és nagyobbak külön csoportokban, miközben adventi énekek tanítása folyt az érdeklődők számára. 10 órakor ünnepi szentmisére ment át a templomba a gyerekcsapat, hisz aznap a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe volt. A kiadós tízórai után a gyerekek folytathatták a vidám játékot és tanulást. Mert bizony a tanulás is része volt a játszóháznak, amit a szervezők ügyesen vegyítettek a szórakozással. Volt, aki verset tanult meg, mások pedig ötleteket meríthettek, hogyan lehet adventi jócselekedeteket találékonyan véghezvinni. A játszóház része volt a kiscsoportos foglalkozás, aminek forgószínpad jellege volt. Lehetett választani mézeskalács, ablakdíszek, angyalkák, adventi koszorú vagy díszek készítése, kifestés, papírhajtogatást vagy sógyurmázás között. A napot végül egy nagy meglepetés zárta - Szent Miklós püspök látogatta meg a gyerekeket, és ajándékokkal lepte meg őket. Ezt ének, majd záróima követte.

A gyerekek láthatóan jól érezték magukat ezen a napon. A szervezőknek és segédeiknek köszönhetően igazi értékeket kaphattak. A szervezők a beregszászi egyházközség fiatal hitoktatói voltak - Baráth Julianna és Baráthné Komár Ágnes. Segítőik többek között Kurmay Sándor, Henkel Beatrix, Komár Valéria, Délceg Ildikó és a beregszászi ifjúsági hittanközösség fiataljai. A program anyagi forrását a Szülőföld Alap biztosította, amit a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány közvetített. December 15-én is hasonló játszóház lebonyolítását tervezik a karácsonyi ünnepének tematikájával fűszerezve, ami a cikk megjelenésének idejére reméljük, már le is zajlik.

B. Sz.

KÜLFÖLDI HÍREK

December 13-án Camillo Ruini bíboros, a Szentatya római helynöke mutatott be szentmisét a római egyetemeken tanuló fiataloknak. A szertartás végén XVI. Benedek pápa beszédet intézett a jelenlévőkhöz.

XVI. Benedek pápa két gondolatra hívta fel az egyetemisták figyelmét. Az első spirituális képzésükre vonatkozott. Arra kérte őket, hogy fordítsák tekintetüket Szűz Mária felé és az Ő "igenjéből" merítve válaszoljanak az Isten hívására. A Szentlélek olyan mértékben lép be életünkbe, amennyire "igenünkkel" megnyitjuk szívünket számára - mutatott rá a Szentatya. Minél teljesebb ez az "igen", annál teljesebb jelenlétének ajándéka.

A pápa másik gondolata a Spe salvi kezdetű új encikli-kájához kapcsolódott. Jelképesen minden egyetemistának átnyújtotta a dokumentumot, és azt javasolta a fiataloknak, hogy az enciklikának különösen arról a részéről elmélkedjenek, amelyben a reményről a modern korszak összefüggésében ír. Ebben a Szentatya kiemelte, hogy a XVII. századtól kezdve az a gondolkodás terjedt el, hogy az emberi fejlődés kizárólag a tudomány és a technika eredménye, míg a hit feladata csakis a lélek egyéni megmentése.

Ezt követően terjedt el a materialista gondolkodás, amelyet az a remény táplált, hogy pusztán a gazdasági és társadalmi struktúrák megváltoztatásával megteremthető egy olyan igazságos társadalom, amelyben béke, szabadság és egyenlőség uralkodik. Ez a nézet azonban egy alapvető hibát tartalmaz - hívta fel a figyelmet. Az ember nem csak bizonyos gazdasági és társadalmi tényezők végterméke. A technikai haladás nem szükségszerűen esik egybe a személy erkölcsi fejlődésével, sőt etikai alapelvek nélkül a tudományt, a technikát, a politikát olykor nem az egyes ember vagy az emberiség javára, hanem azzal szemben használják fel, ahogy ez már megtörtént, és ahogy ez sajnos most is történik - fogalmazott a Szentatya.

Beszéde végén XVI. Benedek Mária, a Remény Csillaga és Szent Lúcia vértanú közbenjárását kérte, hogy Krisztus világossága ragyogja be az egyetemisták életét. Kegyelmekben és békében gazdag karácsonyt kívánt a jelenlévőknek, és apostoli áldását adta rájuk.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

"Isten érkezik a harmadik vágányra!"

A dortmundi pályaudvar 3. vágányát választotta a karácsonyi éjféli szentmise helyszínéül a helyi katolikus ifjúsági egyesület.

"A magányos emberek karácsonykor sokszor pályaudvarokon bolyonganak" - mondja Thomas Renneke ifjúsági referens a KNA hírügynökségnek. "Számukra is szeretnénk megtapasztalhatóvá tenni az Úr érkezésének, a karácsonynak az üzenetét. S egy olyan helyen, ahol az emberek folyamatosan megérkeznek, jó lehetőség kínálko- zik erre." Az egyesület a peronon állítja fel az oltárt és a fából készült nagy betlehemet.

Magyar Kurír

A Szentatya beszéde a japán püspökökhöz

A pápa arra kérte a japán püspököket, ösztönözzék papjaikat, a szerzeteseket és a világi híveket, hogy tanúskodjanak a bennük élő reményről, hiszen a hit olyan kincs, amelyet meg kell osztani másokkal.

A Szentatya december 15-én a Konzisztóriumi Teremben találkozott az ad limina-látogatásukat befejező japán főpásztorok csoportjával és beszédet intézett hozzájuk. A távol-keleti ország keresztényei a szeretetszolgálaton keresztül is reményt nyújthatnak honfitársaiknak - mondta XVI. Benedek pápa beszédében. Az egyház pedig az oktatás, az egészségügy és számos más területen folytatott tevékenységével adhat lehetőséget arra, hogy párbeszédet folytasson a japán állampolgárokkal, és örömmel beszéljen nekik Krisztusról, aki "az igazi világosság, mely minden ember megvilágosít".

XVI. Benedek továbbá felhívta a főpásztorok figyelmét a fiatalokkal kapcsolatos feladatokra. A fiatalok energiáját és lelkesedését Isten dolgai felé kell irányítani, ezáltal többen éreznek majd ösztönzést arra, hogy Krisztusnak szenteljék életüket, és papi, illetve szerzetesi hivatást vállaljanak. Ugyanakkor a pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a püspökök biztosítsák az egyetemes egyház liturgikus és fegyelmi szabályainak gondos betartását.

Arra ösztönözte a japán püspököket, hogy továbbra is hallassák hangjukat a társadalom életét érintő közérdekű témák kapcsán, és igyekezzek biztosítani, hogy megnyilatkozásaik széles körben elterjedjenek.

Beszéde végén XVI. Benedek pápa annak a reményének adott hangot, hogy az adventi előkészületi idő lehetőséget nyújt a japán egyház számára a hitben, a reményben és a szeretetben való növekedésre, hogy a Béke Fejedelme igazán otthonra találhasson a szívekben.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

XVI. Benedek pápa üzenete a béke világnapjára

December 11-én a Szentszék sajtótermében Renato Martino bíboros, a "Iustitia et Pax" Pápai Tanács elnöke, valamint Giampaolo Crepaldi püspök, a dikasztérium titkára mutatták be XVI. Benedek pápának a béke világnapjára szóló üzenetét.

A 15 pontból álló, két fő részre tagolható dokumentum az emberi családot mint a béke közösségét elemzi, követve a "Gaudium etspes"kezdetű zsinati lelkipásztori kons-titúció tanítását.

A pápai üzenet első része a család és a béke közötti összefüggés értelmére és értékére hívja fel a figyelmet, a második rész pedig az emberi család és a béke közötti kapcsolatot mélyíti el - hangsúlyozta beszédében Renato Martino bíboros.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír